Az angol alapelgondolás az volt, hogy az úszós szerelék viszonylag nagy távolságban is megőrizze maximális érzékenységét.A klasszikus matchbotos szereléknél az egypontos felerősítésű úszót (általában natúr pávatollat) alkalmazták, nagy távolság esetén pedig balzatasttel ellátva.Az úszót a főzsinórra fűzték, rögzítését hasított ólomsöréttel oldották meg.Az úszó rögzítő karikájának mindkét oldalára erősítettek söréteket, az úszó teherbírásának kb. 80%-ban.Az úszó alá közvetlenül több sörétet csíptettek, hogy dobáskor ne mozdulhasson el.Ily módon elérték, hogy a dobáshoz kellő súly állt rendelkezésre, a szerelék azonban érzékeny maradt, mert a horog közelébe jelentős súly nem került.Az esetleges eresztékváltozást a sörétek eltolásával oldották meg.Ennél a szerelésnél fontos, hogy az ólmok puhák legyenek, nehogy a zsinór megsérüljön.A fent leírt olmozási arány persze csak tájékoztató jellegű, hiszen azt az időjárás vagy a halak kapókedve jelentősen befolyásolhatja.
Erre okot adhat pl.: ha mély vízben a horog fenékre kerülését siettetni akarjuk, vagy ellenkezőleg: ideális időjárási körülmények között a halak félénken kapnak, ezért "rejtőzködővé" kell tennünk szerelékünket és a horog közelében csak az apró jelzőólmot kell meghagynunk.A matchbotos horgászat egyszerűnek tűnik, de csak nagyon kevesen tudják igazán jól művelni.Fontos, hogy állandóan ugyanazt a fél-egy négyzetméternyi területet etessük rendszeresen, ami 15-20m-re még könnyű 50-60m-re már nem igazán.A 80m-ről ne is beszéljünk.Nem könnyű az úszót mindig az etetett hely fölé dobni, főleg erős szembe vagy oldalszél esetén.De nem kis probléma a gyakorlatlanabbak számára a szerelék állandó gubancolódása sem.A gubancolódás a szerelék jellegéből adódik: természetes, hogy a dobásnál a legnagyobb tömeget képviselő úszó és az alatta elhelyezett ólmozás repül elöl, a horog és a többi csekélyebb tömegű ólom az úszó mögött helyezkedik el...Ezért a szerelék elég gyakran fennakadhat az úszón, ha dobás pillanatában még a vízreérés előtt nem fékezzük le a damilt, ami így kiegyenesedve ér vizet, elkerülve a gubancolódást.Abban, hogy az úszó rendszeresen ugyanoda érkezzen, úgy segíthet a horgász, hogy a kívánt távolságra dobva úszóját, zsinórjelölő filccel az orsó dobja előtt egy 15 cm-es darabot bejelöl a zsinóron (jól látható színnel).Máskor majd addig kell vissza tekerni a zsinórt.A pontos dobást elősegíti, ha a túlparton kinézünk magunknak egy tárgyat (lehetőleg ne autót vagy, marhát mert ha az elmegy akkor gondban leszünk).A két segédeszköz használatával megfelelő pontosságot érhetünk el.
A nyagyob távolságra történő úszós horgászatnál azonban egyéb gondok is fölmerülhetnek a horgászás során.Elsősorban a szél nehezíti meg a horgászatot.A hátszél még jól is jön, a szembeszél csak gondot okoz, a legynagyobb gond akkor van ha oldalszéllel van dolgunk.Erős oldalszél estén még a vízfelszín felső rétege is mozgásba jön, jelentősen megnehezítve ezzel, az úszó egyhelyben tartását.Különösen akkor húzza le a szél az úszót az etetett helyről, ha a zsinór a felszínen van.Ezért a match horgászathoz mindig süllyedő zsinórt alkalmazzunk.A süllyedő zsinór fajsúlya nehezebb a víznél, így megfelelő technikával a víz alá kényszeríthetjük, így az úszó még erős szélben is cak lassan mozog.Az eljárás lényege az, hogy az úszót az etetett helynél túldobjuk, majd a botspiccet a víz alá süllyesztve az etetett hely fölé húzzuk.Az elsodródást erős szélben a nagyobb önsúlyú úszók vagy a horog közelében elhelyezett sörétlánccal csökkenthetjük.Utóbbi számára azonban a szerelék durvábbá válik, kevésbé lesz vonzó a hal számára, felkelti gyanúit.
A nagyobb (3,5-5 m) vízmélység esetén nagy távolségra jobb megoldás a csúszó úszó.Csúszó úszóval igazán nagy távolságra dobhatunk, hiszen az összes súly a zsinór végén heyezkedik el és a gubancolódás esélye is jóval kisebb.A főzsinórra monofil damilból vagy műanyagcérnából készítünk ütközőt.Az ütköző alá gyöngyöt, majd az úszó gyors cserélhetőségét biztosító karabineres csúszó úszó adaptert teszünk.AZ adapter alá ismét műanyag gyöngyöt, majd 2-3 ütközőt erősítünk a kívánt távolságra szorosan, hogy dobáskor ne csússzanak le a horog közelébe.Ezeket az ütközőket úgy kell beállítani, hogy az úszó jelzővége az alatta elhelyezett ólmot (ólmokat) ne érinthesse.Így kisebb a gubanc lehetősége.Nagy távolságra való dobáshoz nem túlzás a 20-30 grammos önsúlyos úszók használata sem.Az ilyen durváknak tűnő úszok érzékenysége meglepően jó főleg hogyha vékony, hosszú, karbonból készült jelzőantennát használunk.Az antennák általában cserélhetők, hogy a változó fényviszonyoknak megfelelően lehessen őket változtatni.A fekete-, vörös-, és élénksárga antennaszín minden esetben biztosítja a jó láthatóságot.
Az úszók rögzítésére igen ügyes megoldást találtak ki.A sok más megoldással szemben nagy előnye, hogy úszócserénél nem kell az ólmozást megbontani stb.Ez az ügyes kis úszórögzítő elem két, előzőleg a zsinórra fűzött szilikoncsővel rögzíthető.Még tekintélyes súlyú önsúlyos úszók sem mozdulhatnak el dobáskor, mert a karabinerrel szemben lévő műanyagbevonatú csapra tekert zsinór ebben megakadályozza.Az esetleges úszócserét pillanatok alatt elvégezhetjük a karabiner segítségével.
A waggler horgászathoz a különböző módszereknek megfelelően többféle úszótípus alakult ki.Először célszerű megismerkedni az úszók kiegyensúlyozásáho szökséges speciális angol hasított sörétek jelöléseivel, súlyával.
SSG |
1,6 g |
AAA |
o,8 g |
BB |
0,4 g |
N°0 |
0,39 g |
1 |
0,3 g |
2 |
0,22 g |
3 |
0,18 g |
4 |
0,16 g |
5 |
0,14 g |
6 |
0,10 g |
7 |
0,09 g |
8 |
0,06 g |
9 |
0,05 g |
10 |
0,04 g |
11 |
0,035 g |
12 |
0,022 g |
13 |
0,02 g |
|
|
A különböző wagglerekre sokszor csak ezeket a jelöléseket írják rá, bár manapság már a grammsúlyt is feltüntetik.
Az önsúlyos wagglerek +1 jelölése azt jelenti, hogy az úszó teljes kiegyensúlyozásához hány gramm ólomra van szükségünk.
Kezdetben a pávatoll különböző méretű példányait használták.Az 5-6 mm átmérőjű pávatollak maximális teherbírása kb.: 5 g.A natúr pávatoll meglehetősen nagy felhajtóerővel rendelkezik, amellett igen könnyű.Ezért az úszót ha érzékenyebbé akarjék tenni, akkor egy kis pávatollat ragsztanak a tetejére.Az ilyen úszókat nevezik "insert wagglernek".Angol cégek gyártottak először az átlátszó műanyagcsőből készült ún. chrystal wagglert, antennával vagy anélkül a legkülönfélébb méretekben.A pávatollak feltüntetett teherbírása csak tájékoztató jellegű, mivel természetes anyagról lévén szó, kis eltérésre mindkét irányban számítanunk kell, a műanyagcsőből készült úszók pedig a feltüntetettel azonos ólomsúlyt bírnak.A balzafa testű önsúlyos úszókhoz a pávatoll mellett szívesen alkalmazzák a valamivel kisebb felhajtóerejű ( ezért azonos méretben érzékenyebb) sarkandanádat is melynek átmérője 3,5-4,5 mm.
A sokféle waggler között segít eligazodni a következő néhány szempont.A nagyobb jelzővéggel ellátott úszókat akkor alkalmazzuk, ha nagyobb csalit teszünk fel, vagy ha folyóban fenékre eresztett horoggal horgászunk, esetleg még az ólmozás egy része is súrolja a feneket.Hogy az úszó emiatt ne merüljön mindig víz alá, szükség van a jelzővég valamivel nagyobb felhajtóerejére.Az antennás jelzővégű (insert) úszók érzékenyebbek, antennájuk kisebb átmérőjű.Kisebb csalikhoz és állóvízben célszerűek.A nagy távolságú dobásokat csak a tekintélyes méretű önsúlyos úszókkal hajthatjuk végre.Ezeknél a balzatest aljába az úszó teherbírásának 80-90%-át képviselő ólom vagy rézsúlyt építenek.Az önsúlyos úszók teljes kiegyensúlyozásához általában +1, +2 vagy +3 grammnyi ólmozást kell a zsinórra erősíteni.Sok önsúlyos úszónál a beépített önsúly változtatható.Az úszó menettel ellátott felerősítő karikájának kicsavarása után az ólom vagy réztárcsák eltávolíthatók.Ezáltal 2-3 g-mal csökkenthetjük az önsúlyt a kívánalmaknak megfelelően.Ha a nagy távolság miatt nehezen látjuk az úszó jelzővégét, igen hasznos lehet a nagy átmérőjű hasított műanyag-cső antenn, mely az érzékenységet nem befolyásolja, de jólláthatóságot biztosít.Az érzékeny, kényes kapások jelzésére igen alkalmas az üreges jelzőantenna, melyet az úszótesttel vékony karbonszák köt össze.Az ilyen úszó emelésre-mrítésre egyaránt jól reagál, amellett jól ellenáll a szélnek is.
Mint az előbbiekben említettem, a matchbotos horgászat eredményessége nagymértékben függ az etetés pontosságától.10-15 m-es távolságra még könnyűszerrel eldobunk kézzel is, annál távolabb már etetőcsúzli használata javallott.Ennek elsalyátítását otthon a kertben földdarabokkal nyugodtan elvégezhetjük.
| |